Magyarország talajainak mintegy 13%-a erősen savanyú (Alpokalja, Északi-Középhegység északkeleti része, Rába, Szamos és Körösök teraszain) és 42% gyengén savanyú kémhatású (Dunántúli Dombvidék, Északi-Középhegység, Nyírség, Kisalföld déli része, Tisza és több mellékfolyójának teraszain). A homoktalajok részaránya 16%. A homoktalajok szélsőségesen alacsony tápanyag tartalommal rendelkeznek, ezeknek legkedvezőtlenebb típusai a savanyú talajok, melyek közé a Nyírségi homok és a Somogyi-homokhát talajai tartoznak. Ezek a talajok kis termékenységűek, kalciumban és magnéziumban rendkívül szegények.
A dolomit talajszerkezetre gyakorolt kedvező hatása mellett a kalcium és a magnézium a növények zavartalan fejlődéséhez is elengedhetetlenül szükséges. A magnézium a klorofilmolekula központi eleme, így alapvető szerepet tölt be a növényi asszimilációs folyamatokban. Továbbá a magnézium felelős a fehérjeszintézis, valamint több enzimfolyamat aktiválásáért és serkenti a növények anyagcseréjét és a gyökérfejlődést.
A meszezés kedvező hatásai sokkal szélesebb körűek a tápelempótlásnál, mivel alkalmazásakor javul a foszfor felvehetősége, nő a nitrifikáció lehetősége, nő a nitrogénmegkötés és többféle növény termesztésére válik alkalmassá a talaj.
A talaj szerkezetének javulásával jobb lesz a talaj vízgazdálkodása, amivel ellenállóbb lesz az erózióval szemben, valamint javul a talajélet, növekszik a mikrobiológiai aktivitás.
A pH előnyös változása több kedvező folyamatot indukálhat, növekszik a kicserélhető kalcium és magnézium mennyisége, csökken a nehézfémek oldhatósága, mely csökkentheti a nehézfémek toxikus felhalmozódását a növényben.
A talajjavítást megelőzően meg kell bizonyosodni róla, hogy az észlelt elváltozások a növényeken mely tápanyag hiányára utalnak. A magnézium hiánytünetei egyaránt tapasztalhatók a kétszikűeken és a gabonaféléken is. A kétszikűek idősebb levelein az érközök világoszöld-sárga színűvé válnak, azonban az erek zöldek maradnak. A károsodott levelek idő előtt lehullanak, ennek eredményeként nagymértékben romlik a terméshozam. A szőlőben külön megfigyelhető a fürtkocsány bénulás.
A gabonafélék levelei csíkosak, tigrisfoltosak lesznek. A magnéziumhiány következtében zavar áll be a víz és szénhidrát-háztartásban.
A fiatal levelek elvonják a magnéziumot az idősebbektől, mivel a magnézium követi a párologtatás áramlási irányát, így rendszerint az új hajtásokon nem jelentkeznek a hiánytünetek.
A hiánytünetek észlelése a növényen egy olyan intő jel, amit komolyan kell venni és mihamarabb meg kell kezdeni a megfelelő kezelést, a magnézium talajba juttatását. A legjobb kezelési módszer, mint minden esetben, itt is a megelőzés, amit a talaj laboratóriumi vizsgálatával és talajvédelmi szakértő bevonásával érhetünk el.
A javasolt felhasználás mésztrágyázás esetén 2-3 t/ha/év CaCO3 alkalmazását jelenti a savanyú talajokon, amely a talajjellemzőktől függően akár évente megismételhető. Homok talajon a gyakori kis adagok, a finom szövetűeken a ritkábban alkalmazott nagy adagok a kedvezőbbek. Agyag talajoknál a szerkezet javításához akkor is szükségessé válhat a meszezés, amikor azt nem a veszélyes savanyúság megszüntetése, sem növénytáplálási szempontok nem indokolják.
Melioratív talajjavítás csak szakember által készített talajvédelmi terv alapján történhet, amely figyelembe veszi a talaj és a termesztendő növény jellemzőit.
Gyümölcsösök telepítésénél az ültetőgödörbe szórva alkalmazható, telepítés után a felszínen kell alkalmazni.
A Dolomit levélerő talajjavító kijuttatásának javasolt időszaka az utolsó talajművelési fázis, a kiszórás bármilyen műtrágya szóró berendezéssel elvégezhető, ami képes 2 mm-es szemcsék szórására. A talajjavítót sekélyen kell bemunkálni a vetőágyba vagy a sorközbe, de egyes kultúrák (pl. lucerna, őszi kalászosok) a felülterítést is jól viselik.
